• Kutatási terv

• Résztvevők

• Konferenciák

• Publikációk

• Eredmények

A kutatás kérdései

Az innovatív helyi erőforrások hatékonyabb előtérbe állításáért az élhetőbb egészségesebb vidéki társadalmakért kutatás két évet tölt ki, amelynek során az alábbiakat kívánjuk megvalósítani.

A fenti feltételek 1990-től Magyarországon fennállnak. A forrásallokáció rendszerét azonban több kritika érte, s bár a folyamatosan formálódó, fejlődő rendszer több metamorfózison esett át, vajon képes-e a jelen belső, társadalmi és külső, határon túli kihívásoknak megfelelni? Képes-e a növekvő társadalmi- és térpolarizációs trendet kezelni, az ország fél-periférikus helyzetét hátrahagyva a kontinens centruma felé irányítani az országot? A jelen elosztási (allokációs) rendszerek alkalmasak-e, és a helyi életterek felkészültek-e (önkormányzatok, helyi gazdaság szereplői, stb.) a hatékony abszorpcióra? A diagnózist követően arra vállalkozunk, hogy az akciókutatásból formálódó koncepció segítse a terület- és településfejlesztések hatékonyabb és legitimebb allokációját.

a) A kutatás céljának megfelelően 2008. őszén kezdjük a rendelkezésre álló, s eddig vizsgált fejlődési szakaszok szintetikus elemzésével; I. 1991-től, 1996-ig, II. 1997-től 2002-ig, és III. 2003-től 2008-ig. I. szakaszban a kormányzati szint és a helyi szint lényegében nincs mezo szint, II. szakaszban a megyei fejlesztési tanácsok megjelenésével (területfejlesztési tv.) megjelenik egy sajátos közép szint, III. szakaszban a megyék szerepét átveszi a régió, s ezzel együtt az egyre nagyobb szerepet kapnak az uniós források allokációi. A modell alkotás és a terepmunka kijelölése, valamint adatfelvétel teljes körĹą előkészítése. Első évben 2008-ig rendelkezésre álló adatok (MAK, KSH, APEH, stb. adatok) segítségével elemezzük, összehasonlítjuk, értékeljük a három ciklust, s kiválasztjuk a szélsőségeket (legrégiókat, legkistérégeket, legvárosokat). A ciklusok értékelését kiadói támogatásoktól függően megjelentetjük, de nagy biztonsággal lektorált szakcikkek formájában közzétesszük.

b) 2009. év tavaszán konferenciát szervezünk (MTA TK, Jakobinus terem; 50-60 fő), és vitára bocsátjuk szakmai és szélesebb közönség előtt. A kutatásunk és konferenciánk az alábbi témacsoportokra koncentrál:

- a település- térség fejlettség (infrastruktúra, intézményi ellátottság, önkormányzati gazdálkodás, stb.),

- települések helyi szociális ellátórendszerének fejlettsége és (LOSS modell) szükségletekhez viszonyított adekvátsága,

- helyi társadalom dinamikája (demográfiai tényezők, foglalkoztatottság, stb.),

- anomia (gyermek szegénység, bĹąnözés, depresszió, öngyilkosság, pszicho-szocio epidemikus tényezők),

- helyi gazdaság (helyi adóerő, felhalmozás, stb.),

- szakaszolt korszakok legsikeresebb és sikertelenebb település- területfejlesztési forrás allokációi alapján,

- helyi- és nagypolitikai profil (politikában való részvétel, választó magatartás, közéleti aktivitás, nyilvánosság, stb.) vizsgálata kapcsolatháló elemzés segítségével.

c) A fejlesztés - fejlődés modell alapján (best of - worst of módszerrel) felépített matrixban a régiók, megyék, kistérségek, nagyvárosok elrendeződnek, ebből a csoportosulásból a szélsőségek irányába kiválasztjuk a terepmunka helyszíneit (2009. év nyár elején). Az említett három ciklus adataiból elkülönített trendeket vizsgálunk, amelyben térelemeket és időszakokat is összehasonlítunk a modellezés során. Azonban a terepmunkát előkészítő lehatárolás esetében a teljes vizsgált időszakot (1991-2008) vesszük számításba. (Ezen szakaszt két résztanulmánnyal és szakcikkel zárjuk) A terep munka előkészítését a modellalkotás során elvégzett számítások alapján végezzük, amelyben a kijelölt két régióban, (jelenleg 173 kistérségből) egy várhatóan hatszor hat dimenzió mentén felállított harminchat cellás mátrixból kiválasztjuk az in situ vizsgálat elemeit, minimum 12 kistérséget, a nagyobb városok sorából a fejlődési pálya (trend) alapján választjuk ki a sikeresnek ítélt városokat, valamint a mérések alapján legkevésbé sikereseket, várhatóan kettőt-kettőt. A mérések alapegysége a település, ezért nem kizárt, hogy sikeres falvakat is kiszĹąrhetünk a legjobb- legrosszabb módszerével - lényegében 2002-ig. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 2006-ig bezárólag tudunk ilyen leválogatást készíteni, de lényegében az új harmadik ciklusra nézve ma még az elégségesnél kevesebb információval rendelkezünk (ezért minden bizonnyal súlyozást alkalmazunk)

d) Az adatok felvétele helyben a következő aktorokra irányul: régiónként ezer- ezer fő, kistérségenként ötven-ötven, városonként száz-száz amelyben törekszünk elérni (többszörös átfedésekkel számolva mind összesen 2600-3000 fő):
- a vállalkozói szektor szereplőit (kis- és nagyvállalkozó, stb.),
- a helyi- területi politika, helyi kormányzás szereplőit (polgármesterek, választókerületi képviselők, fejlesztési tanács tagjait, stb.),
- az érdekvédelmi és civil szféra vezetőit (kamarák, táj- és településvédők, stb.),
- az intézményvezetőket (közintézmények vezető, vezető értelmiség),
- s végül, de nem utolsó sorban a projektosztály kiemelkedő tagjait (pályázat kidolgozók, lobbisták).

Próbakérdezést két fordulóban hajtunk végre, majd 2009-ben lebonyolítjuk az adatfelvételt. Az adatokat, amely tartalmaz digitálisan feldolgozható fejezeteket, de interjú elemeket is, két irányban dolgozzuk fel. Egyik felét kódoltatjuk, s SPSS segítségével analizáljuk, másik felét esettanulmányokba tömörítjük.

e) 2010-ben, a munka zárásakor a kutatás modellalkotó és terepen szerzett tapasztalatait összegezzük, s monografikus kötetben, lektorált szakcikkekben megjelentetjük. Egyéb forrásoktól függően konferencia keretében vitára bocsátjuk tudományos, szakmai és szélesebb közönség előtt, s az eredményeket a világhálón közzétesszük (monografikus kötet, négy szakcikk, újságcikkek, honlap, záró konferencia, világhálón nyitott konferencia és vita, sajtótájékoztató, koncepció megjelentetése magyar és angol nyelven). A konferencia a világhálón követhető lesz, s a lefolytatott diskurzus beépül a koncepcióba, amelyet a kutatás honlapján elhelyezünk s nyomtatott formában is közreadunk.