• Kutatási terv

• Résztvevők

• Konferenciák

• Publikációk

• Eredmények

Ferenc Bódi:
The decrease of population, the vicious circle of poverty, and development models

A kutatás várható elméleti és gyakorlati jelentősége
Az új kérdések új módszer kidolgozását teszi szükségessé, amely vélhetően nem csak az egyes allokációs korszakok, területpolitikai ciklusok teljesítményét teszi mérhetővé.  Esetenként felfedez sikeres túlélő, feltörő alkalmazkodási technikákat a helyi települési önkormányzatok, vagy társulások szintjén. Természetszerűen felvetődik a kérdés, létezik-e optimális forrásallokáció, a kormányzati beavatkozásnak van-e optimális maximuma, a helyi autonómia meddig terjedhet az államhatalom ellenében, s végül a klasszikus kérdés: "ki kormányoz?" egy globalizálódó életvilágban. A kutatás eredetisége épp ebben ragadható meg, a politika működését nem szakítja ki a társadalom rendszeréből - szervesen a társadalomra reflexív struktúrájának tekinti - ugyanakkor a társadalom térbeli változásait (pl. horizontális mobilitása), a helyi társadalmak dinamikáját, a települések fejlődését a társadalmi döntések sorozatának tekinti, amelynek egyik fő komponense a helyi politika.
A kutatómunka attól eredeti és úttörő jellegű, hogy felvállalja a fejlesztési források során megvalósult projektek követését, amelyet eddig még nem hajtottak végre. Úgynevezett monitoring vizsgálatok voltak és vannak (pénzügyi, gazdasági), de ezek nem vizsgálják a projekt társadalmi-gazdasági beágyazottságát, jelentőségét egy adott település, mikrorégió, kistérség vagy nagyobb téregység számára, bár a pályázatok nélkülözhetetlen része a "társadalmi-gazdasági megvalósíthatósági környezettanulmány". Szándékaink szerint a kiválasztott régiók területfejlesztési támogatásból részesített projektjeiből egy többlépcsős rétegzett mintát veszünk; vállalkozói projektekből, közberuházásokból, esetenként PPP beruházásokból. Segítséget jelent az, hogy az önkormányzati beruházások statisztikailag is könnyen nyomon követhetők.
A nyomon követést strukturált interjúkkal valósítjuk meg. Az interjúk annak a feltárására irányulnak, hogy a térség, település fejlődése szempontjából mennyire volt hasznos a támogatás, illetve mennyire hatékonyan működik a támogatási rendszer. Az interjúkból esettanulmányok születnek egy-egy településre, kistérségre, ami kitér a decentralizált támogatási források elosztási mechanizmusának vizsgálatára, annak hatékonyságára is.
Az elkészített esettanulmányokból, kiegészítve a statisztikai elemzéssel, összeállítható a fejlesztési támogatások hatékonyságának értékelése - mintegy alulnézetből, a felhasználók szemszögéből.
A helyi adatfelvétel jellemzően interjúra épül, s a kérdőív inkább csak adatlap szerepét tölti be. A helyi kutatás célja, hogy pontosan megtudjuk, mit jelentett a vállalkozás életében a támogatás, mennyiben tudott hozzájárulni a cég fejlődéséhez, s közvetve vagy közvetlenül a települési környezet fejlődéséhez. A helyi társadalom vezetőinél pedig arra keressük a választ, hogy a támogatások, illetve a támogatási rendszer mennyiben segítik a település, a kistérség fejlődését, mérséklik-e az elmaradást, elősegítik-e a felzárkózást.